Napközis tábor

A nyári időszakban sem lankadunk. Szeretnénk minden gyermekhez elvinni Jézus szeretetét, hogy megismerhessék Őt. Évtizedek óta aszerint a tanítás szerint él a nemzetünk, hogy Isten nem létezik, és nem is kell vele foglalkozni. Ahogy az iskolákat járjuk, és amiket a gyermekek életében tapasztalunk az okkultizmustól az erőszakig, azt kell mondanom, hogy Luthernek igaza volt: "Ha az iskolák nem emelik fel Isten szavát, akkor azok a pokol kapujává fognak válni." Lehet, hogy durván hangzik, de sajnos ez így van.

Ezért fontos, hogy a gyermekek tudják, hogy Isten létezik, és minden cselekedetünknek következményei vannak.

(Isten arcai pantomim)

Ellenben hadd osszam meg egy nagyon kedves élményemet. Nyáron Budapest egyik napközis táborába látogattunk el. Kriszti (misszionárius társam) és én nagyon izgultunk, mert ketten csináltuk a teljes műsort, és mondták, hogy legalább 150 gyermek lesz az előadáson. Imádkoztunk, hogy Isten tegyen minket képessé arra, hogy bár csak ketten vagyunk, rajtunk és az előadáson keresztül közelebb vigyük Isten személyét a gyerekekhez. Én alig akartam hinni a szememnek, amikor láttam, hogy már a táblarajz közben teljesen elcsendesedtek a gyerekek. 150 gyermek néma csöndben ülte végig az előadást. A táblarajz, bábelőadás, pantomim után tapsoltak, és az ajándéknak is nagyon örültek: Jó pásztor foglalkoztató füzeteket kaptak, amelyben Isten mint az emberek pásztora, őrizője jelenik meg, és a játékok mellett bibliai igazságok vannak a füzetben, természetesen gyermeknyelven. Ezen kívül Németországból érkezett testvéreink tettek bizonyságot az Úrról.
Isten munkálkodott a gyermekek között. Az előadás végén nagyon sokan kérdezték, mikor megyünk legközelebb, de ezen a nyáron sajnos erre nem került sor. Ennek ellenére hiszem, hogy amit láttak, hallottak, elvitték a szívükben, és Isten a füzeteken keresztül tovább végzi a munkát.

Még néhány kép a szolgálatról:


Bizonyságtétel

Ajándékosztás